A kék szín alapvetően hűvös szín, amely némi távolságtartást fejez ki, időnként azonban mindnyájunknak szüksége van ennek a színnek a megnyugtató, belső békét sugárzó jelenlétére, így egyetlen kertből sem hiányozhat. Mivel azonban erőteljes szín, megfontoltan kell vele bánni különösen a nyári virágok esetében. A túl sok kék, főleg a sötétebb árnyalatok komorrá tehetik az összhatást különösen a kert árnyékosabb részein vagy borúsabb időjárás esetén. A kék elsősorban a tavasz és a nyárelő színe, gondoljunk csak például az élénk kék színű örmény gyöngyikére, jácintokra, vagy az elbűvölő kék íriszekre és sarkantyúfüvekre. A világító kék legszebben napsütötte és felhőtlen időben érvényesül, amikor az égbolt színét tükrözi vissza. Ha természetes hatást kívánunk elérni, csak módjával alkalmazzuk a sötétebb kéket az ágyásokban vagy balkonládákban, vegyítve például némi bíborral, halványrózsaszínnel vagy ezüst-szürkével.
Ha viszont színes optikai súlypontot akarunk képezni, akkor bátran használjuk ezt a színt, akár bejáratról, lépcső melletti térről, pihenő helyről, akár teraszról legyen szó. A halványabb kék árnyalatú kék virágok kitűnően alkalmasak erre, legyen szó akár afrikai liliomról, ólomvirágról, vagy akár levenduláról. A sötétebb kék színű sisakvirágot, hajnalkát érdemesebb a kert távolabbi részébe elhelyezni, különösen, ha szeretnénk némileg tágítani a teret. A világosabb kék ágyásvirágok szórtan alkalmazva frissítően hathatnak a többi meleg színű - narancssárga, piros és sárga - virág között, így például a kék búzavirágot vagy borzaskatát érdemes ilyen módon elhelyezni az ágyásban.