A cserjék a fáktól alacsonyabb növekedésű fás szárú növények, melyek nagyon fontos szerepet játszanak a kertek struktúrájának és állandóságának megteremtésében. Amíg a fák jól látható lombkoronával büszkélkednek és a kert magasabb síkját uralják, oda vezetik a tekintetünket, addig a cserjék többtörzsű vagy alacsonyan elágazó, bokrosodó habitusú növények, melyek igen változatos képet mutatnak, s ennek megfelelően más-más funkciót tölthetnek be a kertben... [bővebben]

Egész Európában elterjedt évelő télálló törpecserje, amely a hangafélék családjába tartozik, s amely egyben Norvégia nemzeti virága is. A nemzetség tudományos neve a görög "söpörni" igéből ered, mivel valaha seprűket készítettek belőle.
20-50 cm magas, sűrű ágrendszerű, örökzöld növény, amely szőnyegszerűen terül el a mészben szegény, nedves talajon... [bővebben]

A díszfüvek értékes szereplői a kerteknek, melyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, s melyeket már nemcsak szoliterként ültetnek, hanem vegyes virágágyak mozgalmasabbá tételére is gyakran alkalmaznak. Ezek a viszonylag könnyen nevelhető, laza habitusú évelők kecses lombozatukkal különösen jól mutatnak merev szárú, karakteres megjelenésű lágyszárúak között, amilyen például a kék iringó, a szamárkenyér, a kasvirág vagy a ricinus... [bővebben]

Ha kegyes hozzánk az időjárás, a nyár utolsó napjai gyakran egybemosódnak az ősz beköszöntével, így még ilyenkor is számos virágban gyönyörködhetünk, különösen, ha tudatosan törekszünk rá, hogy a virágágyás és a sziklakert ne nélkülözze az ősszel virágzó évelőket sem. A nappalok ilyenkor már rövidebbek, s a hajnalok is hűvösek, egyes évelők azonban ilyenkor is bőven ontják még a virágaikat, vagy még csak éppen most vannak virágzásuk küszöbén.
[bővebben]