Afrikaiibolya

Ezt a kistermetű, fagyérzékeny évelő növényt, mely a csuporkafélék családjába tartozik Tanzánia hegyeiben fedezték fel még 1892-ben, s onnan jutott el Európába, hogy azután az egyik legnépszerűbb szobanövénnyé váljon világszerte. Bár virágai csak emlékeztetnek az ibolyáéra és nem is a dél-afrikai Fokföld a hazája, mégis a "fokföldiibolya" név ragadt rajta, s sokan még ma is így keresik a virágboltok polcain. Bár ma már sokkalta egzotikusabb szobanövények is színesítik a kínálatot, az afrikaiibolya azonban még ma is igen kedvelt szobanövény, mely élénk színű kecses virágaival, finoman visszafogott bájával szép díszévé válhat az otthonunknak. Mivel számtalan színárnyalatban kapható, különleges hatást érhetünk el az ablakpárkányra egymás mellé helyezett vagy lapos kerek virágtartóba összeültetett növények változatos csoportjával. Bár nem igényel túl sok gondoskodást, mivel alapvetően fényigényes növényről van szó, csak ott virágzik folyamatosan, ahol elegendő szűrt fény éri a nap folyamán.
Ez a tőlevélrózsás lágyszárú növény hosszú levélnyélen ülő kerekded, némileg molyhos felületű levelekkel rendelkezik, melyek fölött igen szépen mutatnak, a jellegzetes sárgaközepű kicsiny virágok.

Világos, de tűző naptól mentes helyen és viszonylag hűvös, állandó hőmérsékleten érzi jól magát. Bár kedveli a párás levegőt, vigyázzunk rá, hogy a leveleit soha ne érje víz. Mindig alulról öntözzük, és az alátétben maradt vizet 15 perc után lehetőleg öntsük ki. Az elszáradt virágokat és a barnuló leveleket időben szedjük le a növényről. Tápdús, laza földet igényel. A téli hónapokban akár közvetlen napsütés is érheti. Viszonylag jól alkalmazkodik a száraz levegőjű lakásokhoz is.

Levéldugványozással.