Vérehulló Fecskefű

Ez a mákfélék családjába tartozó elterjedt gyomnövény régóta alkalmazott gyógynövény is, melynek gyógyhatását azonban klinikai vizsgálatokkal eddig még nem sikerült igazolni. Mivel erősen mérgező hatású, alkalmazásához mindenképpen óvatosságra és megfelelő szakértelemre van szükség. A növény egyik legfőbb jellemzője, hogy megsértve élénksárga tejnedvet, latexet ereszt ki magából, melyet előszeretettel használnak bőrpanaszok esetén, így például ekcéma gyógyítására, szemölcsök eltüntetésére. Belsőleg alkalmazva leginkább görcsoldásra, fájdalomcsillapításra, illetve ízületi panaszok enyhítésére használják, de általános tisztító és vízhajtó hatást is tulajdonítanak neki.
A vérehulló fecskefű rövid életű évelő növény, mely természetes élőhelyén kívül gyakran tűnik fel elhagyott udvarokon, parlagon hagyott területeken is. Könnyen tör elő utak, járdák repedéseiből, s gyakran falak, elhagyott farakások védelmében húzódik meg. Négyszirmú, egyszerű, aranysárga virágai áprilistól sok esetben egészen októberig nyílnak, éppen az alatt az idő alatt, amíg a fecskék országunkban tartózkodnak. Így érthető, hogy a növény neve miért a görög chelidon (fecske) szóból származik. A növény 30-100 cm-es szára szögletes, felső részén villásan elágazó. Világoszöld levelei váltakozó állásúak, lágy tapintásúak, szárnyaltak, fonákukon szőrözöttek. Gyöktörzse húsos, hengeres, kissé elágazó. A neki tetsző körülmények között gyorsan terjedő növény, mely magról is spontán szaporodik, s leginkább erdős-ligetes hangulatú kertrészekbe illik.

A vérehulló fecskefű könnyen nevelhető és terjedő növény, mely árnyas vagy napos területeken egyaránt boldogul. Teljesen télálló, s különösebb gondoskodás nélkül is könnyen birtokba veszi az enyhén nyirkos talajú, jó vízáteresztő képességű területeket. Gyengébb talajokon is szépen fejlődik. Kártevők, betegségek ritkán károsítják.

Magról vagy tőosztással.