A nyár közeledtével lassan vége szakad a korai hagymások, árvácskák, százszorszépek tündöklésének, s itt az ideje, hogy újratervezzük a terasz és az ablakládák növény kompozícióit. Ilyenkor a kertészetek, piacok polcai valósággal roskadoznak az egynyáriak színes választékától, így bőven van miből válogatnunk. Az egynyáriak mellett azonban akad néhány évelő is, amit számításba vehetünk, s ez azért is jó választás lehet, mivel így majd a következő években is gyönyörködhetünk bennük. Sok múlik azon is azonban, hogy milyen fekvésű az erkélyünk, illetve, hogy mennyi időnk lesz majd virágaink gondozására a nyár folyamán. A kisebb cserepek, ládák bája pedig éppen abban rejlik, hogy évről-évre valami újjal próbálkozhatunk akár a színösszeállítást, akár növényeink habitusát illetően.
A színpompás egynyáriak mellett ma már sok levéldísznövény is rendelkezésünkre áll, amelyek szintén növelik a beültetések változatosságát. Ezek a jobbára egységes színű, változatos habitussal rendelkező egynyáriak jó kontrasztot adhatnak az élénk virágcsoportoknak, ugyanakkor önállóan is dús hatást és szép texturát adhatnak a terasz vagy balkon egy-egy szegletének. Stílus tekintetében ki-ki kedvére válogathat a szelíd, harmonikus összhang, a harsány élénkség vagy a romantikus, üde báj megteremtése között. A balkon épp úgy lehet rusztikusan erőteljes, mint hűvösen elegáns, mindez csak annak függvénye, hogyan válogatjuk össze a növényeket az óriási választékból. A színek, az illatok, a formák együttesen határozzák majd meg az összhatást, ezért számos tényezőt kell figyelembe vennünk a tervezésnél.
Ha kevés hűvös színt alkalmazunk, s néhány örökzölddel, például gömbformájú puszpánggal társítjuk őket, akkor az elegáns, visszafogott hatás felé mozdulunk. Az indigó színű vaníliavirágok, halványkék verbénák, fehér díszdohányokkal, petúniákkal épp ezt a hangulatot tükrözik, amit azonban jól ellensúlyoznak a különböző formájú terrakotta színű cserepek, ablakládák.
A viszonylag szűrt fényű balkonok a rózsaszín és a zöld árnyalatiban játszhatnak kiegészítve némi krémszínnel, bordóval. Ezeken a félárnyékos helyeken szépen díszlik a törpe nebáncsvirág, a nagyvirágú begónia és a bohócvirág is, melynek krémszínű, bordóval pettyezett fajtái különösen üde hatást keltenek. Ezekre a fekvésű helyekre nyugodtan ültethetünk egy csoportot árnyliliomokból, páfrányokból is, de a fuksziák is itt érzik igazán jól magukat.
A rusztikusabb és élénkebb hatás kedvelői választhatnak aromás levelű álló muskátlikat, élénk narancssárga vörösbegyvirágot, amit a futó habitusú sarkantyúka és a tűzbab buja lombja és meleg színei tehetnek teljessé. A cserépbe ültetett dísznapraforgó szintén ehhez a stílushoz illeszkedik, akárcsak a záporvirágok telt színhatású sugaras virágai.
Sokaknak gondot okoz, hogy erkélyük szinte egész nap ki van téve a tűző napsütésnek, vagy éppen a szélnek. Ez sem jelenti azonban azt, hogy üresen kellene hagynunk a területet, ültethetünk bele például változatos színű porcsinrózsát, több féle bársonyvirágot, rózsameténget, az évelők közül választhatjuk az érdekes formájú és változatos színű kövirózsákat, ahogyan a kőedénybe szintén kiválóan illő, lefutó habitusú borsos varjúhájat, vagy akár a szárazságot jól viselő közönséges levendulát is. A félig kúszó, félig futó habitusú fehér-tarka levelű kakassarkantyúka szintén jól tolerálja a szélsőségesebb körülményeket, s mindezek mellett még a szúnyogűző hatással is rendelkezik.
Válasszunk azonban a hűsítő pasztellekből, akár melegséggel teli színekből, mindegyik összeállításba vihetünk egy kis ötletet, részletet, mely a saját egyéniségünket, hangulatunkat tükrözi vissza, s amiben kísérletező kedvünket, s kreativitásunkat is kiélhetjük.