Vörösbarna Hármasszirom

Ez a tavaszi virágzású rizómás évelő az árnyékos kertrészek ideális növénye, mely április-májusban hozza jellgzetes alakú, sötétbordó virágait. Az élénkzöld levelek fölé magasodó, kissé bókoló virágok hármas tagolásúak, melyek közepéből dekoratív sárgás porzók nyúlnak ki. Érdemes többet ültetni belőle, de a neki tetsző helyen idővel magától is elszaporodik. Jó, ha tudjuk azonban, hogy ez a geofita növény a virágzást követően teljesen visszavonul a talajba üres helyet hagyva maga után, ezért érdemes olyan növény tövébe ültetni, ami a nyár folyamán lombjával eltakarja a megüresedett területet.
Magassága kifejletten úgy 25-40 cm, és a bíborszín mellett fehér színben is fellelhető.

Árnyékos, kissé nyirkos fekvésben, semleges vagy savas kémhatású, jó vízáteresztő képességű talajban érzi igazán otthon magát. Mély termőrétegű, humuszban gazdan talajban fejlődik a legszebben. A nyugalmi időszakban sem tolerálja a teljesen száraz talajt. Mint a hármasszirom fajok általában, a vörösbarna hármasszirom is hosszú életű, viszont lassan alkalmazkodik, ezért ültetést követően lehetőleg ne bolygassuk. A csigák és meztelencsigák időnként károsíthatják.

Tőosztással a levelek leszáradását követően, vagy magról a tavasz folyamán. A magoknak rendszerint két hideg és két meleg ciklusra van szükségük a csírázáshoz.A magokat a tárolás során kissé nyirkosan kell tartani.