Kerti Macskamenta

Gyorsan fejlődő, aromás illatú, télálló évelő, amely az árvacsalánfélék családjába tartozik, nevét pedig onnan kapta, hogy ellenállhatatlanul csábító hatást gyakorol a macskákra, amelyek a közelükben szinte eufórikus hangulatba kerülnek, szerencsére mindenféle káros mellékhatás nélkül. Bár ez főképp az illatos macskamentára (Nepeta cataria) igaz, a kerti macskamenta is hasonló, bár gyengébb hatással van rájuk. Európában őshonos természetes hibrid, de mára már Ázsiában, Afrikában és Észak-Amerikában is elterjedt. Hálás 30-40 cm magas növény, amely különösebb gondoskodás nélkül is sokoldalú, értékes dísze a kerteknek. Levendulakék fürtvirágzatuk és laza, elterülő, bokros habitusa miatt nagyon jól oldja a merev formákat, legyenek azok akár építettek, akár élesebb szúrósabb formájú növények. Így nagyon jól mutat kő lépcsők, kerti utak szélén, vagy éppen jukkák, vagy íriszek előterében. Gyakorta ültetik őket rózsák alá és sziklakertekbe is. Levelei szürkés-zöldek, durván csipkézettek, molyhosak. Ajakos virágainak sokasága májusban, júniusban nyílik. Évezredek óta alkalmazott gyógynövény.

A kerti macskamenta napos, félárnyékos helyet igényel. Talajban nem kifejezetten válogatós, de száraz, jól áteresztő talajon fejlődik legszebben. Mivel nagyon szárazságtűrő, inkább csak aszályos időszakban szükséges öntözni. Ha virágzás után visszametsszük, másodvirágzásra serkenthetjük őket. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló.

Mivel magjai terméketlenek, ezért tavasszal vagy ősszel tőosztással, kora nyáron zölddugvánnyal szaporíthatjuk.