Narancssárga Izsópfű

Ha valami igazán különleges, de mégis igénytelen növényt keresünk kertünkbe, az angol nyelvterületen kolibrimentaként ismert narancssárga izsópfű mindenképp jó választásnak bizonyulhat. Ez az Észak-Mexikóban őshonos, rövid életű évelő hegyvidéki eredetű, ezért déli származása ellenére jól bírja a kisebb fagyokat, sőt takarással akár át is telel hazánkban. Bár virágai kicsinyek, a csöves virágokból álló füzérek lángcsóvaszerű hatással rendelkeznek a nyári napsütésben. Az élénk színű, pillangó- és méhcsalogató virágok többnyire a sárga és narancssárga különböző árnyalataiban nyílnak, de a hibridek között rózsaszín virágú fajtákkal is találkozhatunk. Hosszantartó virágzása július végén kezdődik, s akár a fagyokig is eltarthat, különösen akkor, ha folyamatosan eltávolítjuk a levirágzott füzéreket. A narancssárga izsópfű egyébként bokros, de alapvetően feltörő habitusú, melynek hajtásait kicsiny szürkészöld levelek borítják. A levelek aromásak, dörzsölésre kellemes, mentaszerű illatot árasztanak. Magassága fajtától függően kb. 30-50cm.

Kifejezetten igénytelen dísznövény, mely bár tolerál némi árnyékot, elsősorban napsütötte helyen érvényesül. Szárazságtűrő növény, melyet bár rendszeresen kell öntözni, óvni kell a pangó víztől, mivel gyökérzete könnyen rothadásnak indul. A levirágzott virágszárak eltávolításával rendezettebb képet adhatunk neki, ráadásul ezzel további virágzásra ösztönözzük. Bár mérsékelten fagytűrő, keményebb teleken elfagyhat, s a túlzott mennyiségű csapadék ebben az időszakban szintén végzetes lehet. Mivel rövid életű, ezért ha hosszan akarunk vele tervezni, akkor rendszeres pótolnunk kell új növényekkel. Betegségek és kártevők ritkán károsítják.

Magvetéssel fóliasátorban február és április között, vagy szabadföldbe a tavaszi fagyok elmúltával. A magokat ne takarjuk be, mert a fény elősegíti a csírázást.