Pompás Koronásliliom

Ez az egzotikus külsejű gumós kúszó növény Dél-Afrika és Ázsia trópusi területein őshonos, de a kedvező éghajlati viszonyok miatt Ausztrália keleti tartományaiban is annyira elterjedt, hogy lassan az őshonos fajokat is kiszorítja. Mérsékelt éghajlati övön azonban nem könnyű nevelni ezt a kecses habitusú, 1,2-1,8 m-re növő dísznövényt, bár kétségtelenül érdemes megpróbálkozni vele, mivel pompás virágai valóban páratlan látványt nyújtanak. Ez a liliomfélék családjába tartozó lombhullató, fagyérzékeny évelő a nyár közepén hozza 10-15 cm átmérőjű élénk színű virágait, melyek érdekesen álló szirmai valóban leginkább koronára vagy egy lángcsóvára emlékeztetnek. A növény karcsú hajtásain a széles lándzsa alakú levelek szórt állásúak, s minden levél egy-egy vékony kacsban végződik, melynek segítségével a növény képes felkapaszkodni valamely függőleges rácsra, vagy egyéb támasztékra, de csak akkor, ha annak átmérője nem vastagabb egy ceruzánál. Fagyérzékeny természete miatt leginkább csak konténerben nevelhető, melyet legjobb szélvédett, félárnyékos balkonon vagy teraszon elhelyezni. Jó, ha tudjuk, hogy a növény minden része mérgező, de legfőképpen a gumója.

A pompás koronásliliom tápdús, jó vízáteresztő képességű laza talajt igényel, melybe gumóit áprilisban a föld felszínével nagyjából egy síkban kell elültetni. Fényigényes növény, amely jól érzi magát félárnyékban is, a déli tűző naptól azonban mindenképpen óvni kell. Az első levelek megjelenése után intenzívebben kell öntözni, addig azonban csak éppen nedvesen kell tartani a földjét. Fontos, hogy biztosítsunk számára valamilyen vékony rácsot, amire felfuthat, mert csak a függőleges irányú száron fejlődik virág. A virágzás után sárgulni kezdő részeket csak a teljes elszáradás után vágjuk le. Az első fagyok előtt a földből kiszedett gumókat télen sötét helyen, 10-15 fokon kell tárolni, vagy cserépben min. 8 fokon teleltetni. Vásárláskor lehetőleg minél nagyobb és egészségesebb gumót válasszunk.

Magról vagy a gumók szétosztásával.