Angol Gólyaorr

A balkonokról és a parasztkertekből elmaradhatatlan muskátli közeli rokonai a különböző gólyaorrok, melyek köztudottan a legszívósabb évelők közé tartoznak. Ezek az igénytelen, gyöktörzsükkel folyamatosan terjedő dísznövények tenyeresen szeldelt leveleikkel sűrűn borítják a talajt, így népszerű talajtakarók, különösen az árnyasabb területeken.
Az angol gólyaorr egy hibrid eredetű faj, melynek szülő fajai a dalmát gólyaorr (G. dalmaticum) és a már-már talán nosztalgikus illatos gólyaorr (G. macrorrhizum). Ezek a hibridek rendkívül szívósak, erőteljes növekedésűek, megfelelő vízellátás mellett egész évben mutatós marad levélzetük, sőt ez a faj valójában örökzöld, így a tél folyamán is életet visz a kertbe. Május-júniusi virágzása során gracilis szárak tetején hozza kisebb csoportokban nyíló hosszú porzós virágait, melyek színe a ciklámenszíntől (pl. 'Cambridge', 'Karmina') a kissé rózsás fehérig terjed (pl. 'Biokovo'). Az angol gólyaorr sokban hasonlít az illatos gólyaorra, de levelei és virágaival kisebbek, a keresztezés során azonban korántsem csökkent az aromája, hiszen levelei akár már érintésre is erőteljes illatot árasztanak, mely leginkább a citromillatú muskátli hibridekére emlékeztet. Magassága virágszárakkal együtt is csak ritkán haladja meg a 30cm-t.

Az angol gólyaorr igazán könnyen nevelhető évelő, mely mélyárnyék közeli fényviszonyok mellett is életképes, de a dús virágzáshoz legalább néhány óra napsütésre van szüksége. Mint számos más gólyaorr, ez a faj is alapvetően szárazságtűrő, ezért ideális például a lombhullató fák alatti száraz, árnyas területek benépesítésére. Napos helyre is ültethető, de ilyen körülmények között fontos a folyamatos vízellátás. A talajjal szemben igénytelen, az egyetlen lényeges szempont az az, hogy ne legyen túlzottan kötött, mivel a pangó vizet nem tolerálja. Az angol gólyaorr hibridek teljesen télállóak hazánkban, s bár levélzetük örökzöld, a tél végére kissé elcsúnyulhatnak levelei, a levelek visszavágásával azonban könnyedén megújítható. Kártevők, betegségek ritkán okoznak problémát ennél a fajnál.

Tőosztással az őszi és tavaszi időszakban könnyedén szaporítható.