A hideg hónapok beköszöntével a legtöbb növény már nyugalomban van, ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kertben nincs sok látnivaló ebben az időszakban. Ez azonban korántsem igaz, főleg akkor, ha néhány különleges örökzöld cserjével is gazdagítjuk kertünk növényvilágát. Az egyik legismertebb sövénynövény, az
örökzöld puszpáng például már sok-sok évszázada a kertészek kedvelt növénye, mellyel nem csak díszkerteket szegélyeztek, hanem zöldség- és fűszerkertek elhatárolására is előszeretettel ültették. Ez a cserje ma is sok helyen keretezi az előkerteket, s bár virágai nem rendelkeznek különösebb díszítőértékkel, jól tűri a fagyot és jól alakítható metszéssel, s ez az adottsága kiválóan alkalmassá teszi tömött, zöld felületek kialakítására. Míg a népszerű ciprusfélék, így a
tuják, vagy éppen a
leyland-ciprus az évek során magas fallá fejlődnek, addig a puszpángot évi néhány nyírással kedvünk szerinti magasságban tarthatjuk, s így nem zárja el teljesen a kilátást.
E meglehetősen elterjedt sövénynövények mellett azonban számtalan más értékes örökzöld cserje létezik, mégpedig olyanok, amelyek éppen a késő ősz, a tél, vagy a kora tavasz folyamán díszítik a kertet. Ezek a különleges fagytűrő növények illatos és színes virágokkal, bronzos-vöröses levelekkel, nem utolsó sorban pedig különböző mutatós bogyóterméssel járulnak hozzá a különleges összhatáshoz, ahhoz, hogy ebben a kopárabb időszakban se nélkülözzük a természet figyelemreméltó szépségeit. Érdemes tehát csokorba szedni néhányat e változatos örökzöldek közül, melyekkel akár az előkertet, akár a kert egy védettebb, erős szelektől mentes zugát díszíthetjük.
Kerti Korallberkenye
Kerti korallberkenye (Photinia x fraseri)
A kerti korallberkenye (
Photinia x fraseri) egy, a délkelet-ázsiai korallberkenye fajok keresztezésével létrehozott örökzöld cserje, melyet világszerte előszeretettel ültetnek a tradicionálisabb sövénynövények kiváltására. Ez a dísznövény igazi szépségét a tavasz folyamán nyeri el, amikor is megjelennek rajta az új, lángcsóvára emlékeztető levelek, amelyek kezdetben élénkpiros vagy bronzos árnyalatúak. Noha leveleinek különleges színhatása csak 2-3 hétig tart, fényes zöld, bőrszerű lombozata önmagában is mutatós dísz télen és nyáron egyaránt. Virágzása április-májusra esik, mely idő alatt tömött bugákban hozza a rózsafélékre jellemző fehér vagy krémfehér virágait. Virágait az ősz folyamán időnként piros termések követik, melyek sokáig a növényen maradnak. Végső magassága kb. 2,5-3m, de léteznek törpe változatok is. Nyírt és nyíratlan sövénynek is ideális. Jó, ha tudjuk, hogy a növény minden része mérgező!
Bőrlevelű Mahónia
Bőrlevelű mahónia (Mahonia x media)
A bőrlevelű mahónia (
Mahonia x media) egy hibrid eredetű örökzöld cserje, mely egyike a kevés ősszel virágzó kerti cserjénknek. Maga a növény felálló ágrendszerű, sűrűn bokros, a hazánkban gyakran ültetett
közönséges mahóniánál (
M. aquifolium) jelentősen méretesebb dísznövény, melynek magassága akár a 3m-t is meghaladhatja. A növény tüskés, magyalszerű levélzete rendkívül hasonlít a
japán mahóniáéra (
M. japonica), azonban páratlanul összetett levelei valamivel több levélkére osztottak. Virágzása késő őszre, kora télre tehető, s ez idő alatt hosszú, mereven felálló füzérekben hozza aranysárga virágait, melyek enyhén illatosak. Virágaiból tavaszra hamvas-kék színű termések fejlődnek, melyek éretten az ember számára is fogyaszthatóak, s magas C-vitamin tartalommal rendelkeznek.
Szúrós Csodabogyó
Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus)
Ez a hazánkban védett, rizómákkal terjedő örökzöld cserje elsősorban a dunántúli lombhullató erdőkben, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben fordul elő. Kompakt növekedésű, rendkívül karakteres megjelenésű dísznövény, mely nevét merev, némileg szúrós lombjáról kapta, amely tulajdonképpen nem valódi levelekből, hanem módosult szárképletekből, ún. fillokladiumokból áll. Bíboros árnyalatú, zöldessárga, csillag alakú virágait a tavasz folyamán hozza, de mivel igen aprók, ezért különösebb díszítőértékkel nem rendelkeznek. Kicsiny virágait az ősz folyamán viszonylag nagyméretű, némileg matt hatású, piros termések követik, melyek igazán hangulatossá teszik ezt a kétségtelenül rusztikus megjelenésű díszcserjét. A legtöbb csodabogyó fajhoz hasonlóan kétlaki, így hím- és nőivarú példányok egyaránt szükségesek a bőséges terméshez. A hímivarú egyedek időnként rendelkeznek hermafrodita, önmegtermékenyítésre képes virágokkal, melyekből fejlődhet termés, de elsősorban csak a nőivarú példányok teremnek. Természethű, ligetes kertrészek ideális növénye, melyet alacsony termeténél fogva talajtakarónak, vagy éppen sziklakertek aljába is ültethetünk. Magassága kb. 50-100cm.
Japán Babérhanga
Tarka levelű japán babérhanga kultivár (Pieris japonica cv.)
A japán babérhanga (
Pieris japonica) egy, az erikafélék családjába tartozó fagytűrő örökzöld cserje, amely azonban csak savas vagy semleges kémhatású talajban érzi jól magát. Egyre nagyobb népszerűségét valószínűleg "színes" megjelenésének és tavasszal nyíló látványos fürtös virágzatának köszönheti. A növény érdekes sajátossága, hogy a régebbi levelei fölött megjelenő új hajtások először gyakran pirosak, rózsaszínek vagy bronzosak, melyek valóban érdekes hatást adnak ennek a távol keletről származó cserjének. A mélyen erezett fényes ovális levelek sűrűn borítják a cserje felálló hajtásait, mellyel tömött, bokros megjelenést biztosítanak a számára. Az áprilisban-májusban nyíló fehér vagy rózsaszínű, nagyméretű csüngő virágfüzérek tavasszal még káprázatosabbá teszik ezt a különleges díszcserjét. Teraszon konténerben is nevelhető. Kifejlett mérete max. 2m, de vannak alig félméteres törpe változatai is. Jó, ha tudjuk azonban, hogy ennek a karakteres örökzöldnek minden része mérgező.