Vaskoslevelű Bőrlevél

A vaskoslevelű bőrlevél minden bizonnyal az egyik legszívósabb évelő, mely ideális talajtakaró szerepet tölthet be akár a kert egy árnyékos pontján is. Ez a faj Északnyugat-Kínából és Szibériából származik, de már régóta elterjedt az európai kertekben csakúgy, mint közeli rokona, a szívlevelű bőrlevél, melyet azonban egyes botanikusok a vaskoslevelű bőrlevéltől nem is különítenek el. Ez a lassan terjedő évelő termetes tőleveleket fejleszt, melyek húsosak, fényesek, a növény nevéhez hűen bőrszerű megjelenésűek. A szívlevelű bőrlevéllel szemben levelei nem szíves vállúak, hanem nyélbe keskenyedők, alapvetően kanál formájúak, ráadásul a virágzási idejük is eltér, hiszen a vaskoslevelű bőrlevél virágzása közel egy hónappal megelőzi a szívlevelű bőrlevelét. Bugás virágzatai márciustól vaskos szárak tetején nyílnak, s számos kicsiny rózsaszín virágból tevődnek össze. Levelei fél-örökzöldek, a hideg hónapokban bordósra, bronzosra színeződnek, az erősebb fagyok azonban némileg károsíthatják a leveleket. Évelőágyás szegélyeként, sziklakertben és erdős-ligetes kertrészekben is remekül érvényesül. Virágszárral együtt magassága elérheti a 45cm-t is.

Rendkívül igénytelen évelő, mely legszebben félárnyékos helyen fejlődik humuszban gazdag, jó vízelvezető képességű talajban. A jól meggyökeresedett egyedek a szárazabb időszakokat is könnyedén átvészelik, de aszály esetén érdemes öntözni. Tavasz elején a fagykárosult és elszáradt részeket vágjuk le róla, néhány évente pedig tőosztással gondoskodhatunk arról, hogy megőrizze vitalitását. Időnként elcsúfíthatja levélfoltosodás, de emelett a csigák és meztelencsigák is károsíthatják.

Tőosztással a tavasz vagy az ősz folyamán.