Nagyfejű Hagyma

A mediterrán térségből, valamint Közép-Ázsiából származó dísznövény, mely egy német természettudósnak, nevezett Gotthilf Heinrich von Schubertnek állít emléket. Mint számos díszhagymát, ezt a fajt is gömb alakú ernyővirágzat jellemzi, amely ugyanakkor mégis szokatlan kinézetű. Karakteres megjelenését annak köszönheti, hogy steril virágainak kocsánya megnyúlik, s így leginkább tűzijátékra emlékeztető formát kap az akár 25cm átmérőjű virágzat. Lilás, csillag alakú virágai májustól nyílnak a húsos szár tetején, éppen akkor, amikor a szíjszerű levélzet elkezd visszahúzódni a hagymába. Hagymája és levelei dörzsölésre jellegzetes hagymaillatot árasztanak, jóllehet fogyasztásra kevésbé alkalmas. Magassága virágzattal együtt elérheti a 45-55cm-t is. Vágott és szárazvirágnak is hosszantartó.

A nagyfejű hagyma kedveli a tápanyagban gazdag talajt és a sok napsütést. Viszonylag szárazságtűrő növény, mely nem tolerálja a túlzottan kötött talajt. A levelek visszahúzódása után már csak elvétve igényel vizet. A nagyfejű hagyma hazánkban is télálló, de keményebb teleken károsodhat, ezért érdemes takarással védeni a tél folyamán. Csapadékos időjárás mellett, különösen a tél folyamán kirothadhat, máskülönben azonban jellemzően problémamentes. Érdemes odafigyelni a hagymalegyekre és tripszekre.

Magvetéssel, valamint hagymáinak szétosztásával. Hagymáit kb. 15cm mélyre ültessük el az ősz folyamán. Mivel a virágzatoknak sok hely kell, ezért viszonylag nagy távolságot hagyjunk közöttük.