Változó Rákvirág

Ázsia egyes területein őshonos fagyérzékeny évelő növény, mely a mi éghajlatunkon szobanövényként díszíti az otthonokat. Lakásban tartva leginkább haragoszöld, olykor fehérrel mintázott, illetve csíkozott leveleivel díszít, bár eredeti élőhelyén idősebb korában zöldesfehér torzsvirágzatot és piros színű ovális bogyókat is hoz. A rákvirág szórt állásban, hosszú levélnyélen hozza viszonylag keskeny, ovális alakú, csúcsban végződő leveleit, melyek dús habitust kölcsönöznek neki. A növény 20-30 cm hosszú, ép szélű levelei a vastag felálló vagy némileg görbült száron fejlődnek ki, s érdekességük, hogy hosszabb-rövidebb ideig föld nélkül, vízben is megélnek. Általánosságban elmondható, hogy a növény annál több fényt igényel, és annál érzékenyebb, minél díszesebb levelekkel rendelkezik. Az egyszerűbb zöld levelű fajták viszonylag kevés fénnyel is beérik. Magassága kb. 70-80 cm.

Viszonylag egyszerűen tartható szobanövény, melyet azonban óvni kell a huzattól és a tűző naptól. Laza tőzeges virágföldet igényel, és előnyére válik a viszonylag szűk cserép, ezért átültetni sem kell gyakran. Túl száraz körülmények között nem árt a leveleit időnként vízzel permetezni, illetve megszabadítani a rárakódott portól. Kevés fénnyel is beéri, de akkor levelei általában dísztelenebbé, homogénebb színűvé válnak. Öntözni lehetőleg lágy langyos vízzel kell, és két öntözés között hagyni kell kiszáradni a földjét. A levéltetvek és a viaszos pajzstetvek időnként veszélyt jelenthetnek rá.

Levél- vagy gyökérdugványokkal.