Csíkolt Lándzsarózsa

A csíkolt vagy szúrós lándzsarózsa egy Brazília őserdeiből származó broméliaféle, mely természetes környezetében többnyire fákon él, annak érdekében, hogy minél több fényhez jusson. Ez a szár nélküli örökzöld dísznövény kedvelt szobanövény szerte a világon, elsősorban mutatós virágzata, valamint mintás levelei miatt. A merev, tüskés szélű, ugyanakkor finoman meghajló levelek tőlevélrózsában állnak, s a minták miatt rendszerint szürkés árnyalatúak. A tőlevélrózsa közepéből kiemelkedő élénk rózsaszín, kúpos virágzatot színes murvalevelek alkotják, melyek körbeölelik a némileg jelentéktelen liláskék virágokat. A csíkolt lándzsarózsa a virágzást követően elpusztul, ugyanakkor virágzása hosszan, akár hónapokig is eltarthat, így sokáig díszítheti a lakás egy kiemelt pontját. Életének befejezését megelőzően a növény többnyire gondoskodik arról, hogy létrehozza utódnövényét, melyet leválasztva új növényt nevelhetünk. A csíkolt lándzsarózsa a virágzattal együtt maximum 70-90cm magasra nő.

Fényes, ugyanakkor közvetlen napsütéstől mentes helyet, valamint laza szerkezetű, tőzeges talajt igényel. Fontos, hogy talaját sose hagyjuk teljesen kiszáradni, s gondoskodjunk róla, hogy a tőlevélrózsa közepén elhelyezkedő medencében mindig legyen némi víz, melyet időnként érdemes cserélni. A hűvösebb hónapokban csökkentsük az öntözést. Nedves törlőkendővel alkalmanként törölgessük át leveleit, hogy megszabadítsuk a felgyülemlett portól, valamint hogy növeljük a levegő páratartalmát. Erősen fagyérzékeny növény, ezért lehetőleg a tél folyamán se tegyük ki 15°C-nál alacsonyabb hőmérsékletnek. Ha a növény túlzottan kiszárad, vagy túl hűvös helyiségben tartjuk, akkor a levélcsúcs megbarnulhat. Viszonylag problémamentes, de túlzottan nedves talajban gyökérrothadás előfordulhat, időnként pedig megtámadhatják a pajzstetvek.

A legalább 15cm-es sarjnövények leválasztásával.