Cseresznyeszilva

A cseresznyeszilva, mely többek között mirabolánszilva néven is ismert, egy Kelet-Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos kisebb termetű fa, mely egyike a legkorábban nyíló díszfáknak. Ötszirmú virágai a kora tavaszi hagymásokkal együtt, márciustól kezdenek nyílni, s ilyenkor kerekded koronája valósággal fehérbe, vörös levelű fajtái esetén pedig rózsaszínbe öltözik. Ez utóbbiakat hívja a köznyelv vérszilvának, mely drámai lombszíne és mutatós virágdísze miatt közkedvelt díszfa parkokban, utcákon és kertekben egyaránt. Bár a vörös levelű fajták kétségkívül elterjedtebbek, a zöld levelű alapfaj is igazán mutatós, hiszen a színes gyümölcsök sokkal látványosabbak zöld lomb előtt. Gömbölyded, sárga, narancssárga vagy narancsvörös termései ehetőek, kissé savanykás ízűek, dzsem vagy pálinka készítésére egyaránt alkalmasak. Csipkés-fűrészes levelei alapvetően csupaszok, oválisak, ősszel látványosabb levélelszíneződés nélkül hullanak le. A cseresznyeszilva magassága 5-10m között változik.

Napos, esetleg kissé árnyas helyen, közepesen tápanyagdús, jó vízelvezető képességű talajban érzi igazán jól magát. Az ültetést követő néhány évben rendszeres öntözést igényel, később azonban jól tolerálja a szárazságot is. Ha díszfának ültetjük, akkor csak az elhalt és beteg hajtásokat metsszük le, közvetlenül a virágzást követően. Jó, ha tudjuk, hogy a cseresznyeszilva nem kifejezetten hosszú életű, s viszonylag sok kártevője és betegsége ismert.

Többnyire zölddugványozással, szemzéssel vagy oltással történik.