A fehér eperfa (Morus alba) egy eredetileg Kínából származó lombhullató fa, melyet évezredek óta ültetnek a selyemhernyók táplálására, s melynek csüngő vagy másképpen szomorú változatát hazánkban is előszeretettel ültetik, elsősorban mint dísznövényt. Noha az alapfaj akár a 15 méteres magasságot is eléri, ez a változat 3-4 méternél nem nő magasabbra, így akár előkertbe is ültethetjük. A csüngő eperfa kifejezetten karakteres megjelenésű dísznövény, melynek jelentéktelen virágait időnként szederre emlékeztető termések követik, amelyek tulajdonképpen húsos lepellevelekből állnak, s éretten egyaránt lehetnek fehérek, rózsaszínek, pirosak, vagy éppen feketék. Erős festőanyagokat tartalmazó termései ehetőek és ízletesek, de a madarak számára is fontos táplálékforrásul szolgálnak. Termései gyakorta megbújnak a növény dús levélzete alatt, amely nagyméretű, aszimmetrikus, sok esetben karéjos levelekből áll. Hasonló csüngő változat a 'Chaparral', amely azonban hímivarú, így nem hoz termést.
Csüngő Eperfa
(Morus alba 'Pendula')
Gondozása
Viszonylag igénytelen díszfa, amely jól tolerálja a szennyezett városi levegőt is. Napos, félárnyékos helyen, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legszebben. Vízigénye közepes, azonban a nagyobb példányok könnyedén átvészelik a szárazabb időszakokat is. Az esetlegesen felmerülő metszési munkálatokat késő őszre vagy kora télre kell időzíteni. Általában problémamentes, de a levéltetvek, a takácsatkák, a liszteskék, illetve a viaszos pajzstetvek időnként megtámadhatják csakúgy, mint egyes betegségek, például lisztharmat.
Szaporítása
Félfás dugvánnyal a nyár közepén.
Moraceae (eperfafélék) > csüngő eperfa
2
Színváltozatok
Virágai zöldesfehérek, termései lehetnek fehérek, rózsaszínek, pirosak vagy feketék.
Kapcsolódó cikkek
Kövess minket a Facebook-on is!
- Egynyári
- Évelő (Fa)
- Hagyma / Gumó
- Örökzöld
- Sziklakerti
- Alacsony
- Közepes
- Magas
- Tavaszi
- Nyári
- Őszi
- Kúszó
- Mediterrán
- Virágzó cserje
- Talajtakaró
- Árnyéktűrő
- Szobanövény