Scheidecker-díszalma

(Malus x scheideckeri)

A virágzó díszfák virágözöne ugyanúgy hozzátartozik a tavaszhoz, mint a talajt színes párnaként beborító kicsiny hagymások rövid, de annál reményteljesebb tündöklése. A magnóliák mellett a rózsafélék családja adja a legtöbb korai virágzású, ugyanakkor feltűnő virágú díszfát, így többek között a különböző díszcseresznyéket és díszalmákat.
Az egyik legkedveltebb díszalma faj a hibrid eredetű Scheidecker-díszalma (M. x scheideckeri), mely a dúsvirágú (M. floribunda) és a szilvalevelű díszalma (M. prunifolia) keresztezésével jött létre. Ez egy kistermetű, kifejlett korában kb. 3-4,5m magas, terebélyes lombhullató díszfa, mely leginkább szoliterként érvényesül. Április-májusban a lombfakadással együtt vagy azt követően jelennek meg a halvány rózsaszín vagy fehér, egyszerű vagy féligtelt virágok, melyek a virágzás csúcsán valósággal elborítják a növény sűrű ágrendszerét. A virágokat őszre beérő, hosszú kocsányon csüngő kerekded termései követik, melyek színe a sárgától a bíborig terjedhet, s melyek a levelek lehullása után is sokáig megőrzik díszítőértéküket. Termései ehetőek, de nyers fogyasztásra kevésbé alkalmasak, ezért leginkább gyümölcskocsonya készítésre használják.
A Scheidecker-díszalma gyakran ültetett változata a csüngő ágrendszerű, fehér virágokkal és bíbor termésekkel díszítő 'Jade'

Gondozása

Kedveli a laza szerkezetű, némileg homokos, enyhén savas kémhatású talajt, de sokféle talajviszonyhoz képes alkalmazkodni. Napfény igénye viszonylag nagy, ezért ültessük napos, esetleg félárnyékos fekvésbe. Vízigénye közepes, a fiatal növények rendszeres öntözésre szorulnak, de hosszantartó szárazság esetén később is meghálálja, hogy ha locsoljuk. A szükséges metszési munkálatokat közvetlenül a virágzás után végezzük, hogy ne csökkentsük a következő évi virágzást az újonnan kialakuló bimbók eltávolításával. A Scheidecker-díszalma toleráns a légszennyezéssel szemben, de mint az almákat általában, megtámadhatják a levéltetvek, a pajzstetvek és a takácsatkák. Lisztharmat, varasodás, levélfoltosság és a rózsaféléket erősen veszélyeztető tűzelhalás szintén előfordulhat.