Bogyós Orbáncfű

Az orbáncfű népszerű kerti növény, melynek egyes fajait a gyógyászatban is használják, legtöbb képviselőjét azonban csak díszértéke miatt ültetik. Ez utóbbi csoportba tartozik a bogyós orbáncfű is, ez a félörökzöld, kistermetű cserje, melynek feltörő bokrai mindössze 60-90cm magasra nőnek. Gracilis hajtásain átellenesen fejlődnek az ovális vagy tojásdad levelek, melyek az ősz folyamán vöröses szegélyt kaphatnak. Az alapfaj mellett népszerű fajtának számít az 'Albury Purple', melynek levelei bíborszínűen hajtanak ki, majd a szezon előrehaladtával folyamatosan zöldülnek ki. Hosszúporzós, napsárga virágai tömött bogernyőkben nyílnak május végétől egészen októberig, a virágokból pedig vöröses, gömb alakú vagy tojásdad termések fejlődnek, melyek az éréssel ráncossá és feketéssé válnak. Termései viszonylag hosszan díszítenek, ráadásul a madarak is előszeretettel fogyasztják azokat.
A bogyós orbáncfű az egyik szülőfaja a hazai kertekben talán elterjedtebb szagtalan orbáncfű (Hypericum x inodorum) kultivároknak.

Viszonylag igénytelen cserje, mely jó vízáteresztő képességű, máskülönben azonban átlagos kerti talajt igényel. Napos, félárnyékos helyre érdemes ültetni, mivel bár erőteljesebb árnyékban is életképes, ilyen körülmények között gyéren virágzik és terem. A bogyós orbáncfű teljesen télálló, jellemzően hidegebb teleken sem fagy vissza talajszintig. Vízigénye közepes, de könnyen átvészeli a rövidebb aszályos időszakokat is. Kártevők, betegségek ritkán okoznak komolyabb problémát, egyes levélbetegségek időnként azonban némileg elcsúfíthatják.

Magvetéssel, illetve félfás dugványokról.