Tűlevelű Aszparágusz

(Asparagus aethiopicus)

A tűlevelű aszparágusz vagy tömött klárisfű egy Dél-Afrikából származó, a spárgával rokonságban álló örökzöld dísznövény, mely minden bizonnyal egyike a legnagyobb hagyományokkal rendelkező örökzöld szobanövényeinknek. A kereskedelemben tévesen A. densiflorus név alatt árulják, de valójában az egy másik, dísznövényként nem nevelt faj. A tűlevelű aszparágusz egy kompakt bokrocskát képző, könnyen nevelhető gumós aszparágusz faj, melynek két, egymástól igen eltérő habitussal rendelkező változata terjedt el leginkább. Ezek közül leggyakoribb a 'Sprengeri'

, melyet erősen bókoló szárai miatt gyakran ültetnek függőkosarakba is. A másik nagyobb csoportot az angol nyelvterületen rókafaroknak nevezett felálló szárú változatok jelentik, melyek közül a legelterjedtebb a 'Myersii'

vagy 'Meyersii'. Mindkét változatra jellemző a sűrű, tűszerű levélzet, mely valójában nem levelekből, hanem módosult szárképletekből áll. Sok más aszparágusz fajjal ellentétben tüskéi igen aprók, s viszonylag veszélytelenek. A késő tavasz, illetve a kora nyár folyamán időnként apró, fehér, illatos virágokat hoz, melyeket vörös bogyós termések követhetnek. Végső magassága fajtától függően kb. 40-80cm.

Gondozása

Könnyen nevelhető dísznövény, mely nem kifejezetten igényes a levegő páratartalmát illetően, s még az átmeneti szárazságot is viszonylag jól tolerálja. Levélzete elég jól viseli a tűző napot, de ha nincs hozzászokva, akkor levelei megsárgulhatnak és leeshetnek. A fagyok elmúltával érdemes kitenni a szabadba, lehetőleg félárnyékos helyre, s kinn tartani egészen őszig. Vízigénye viszonylag alacsony, ugyanakkor rendszeres öntözés mellett fejlődik a legszebben. Öntözések között hagyjuk, hogy a földje kissé kiszáradjon, de semmiképp se teljesen. Fagyérzékeny növény, ezért hazánkban a tél folyamán világos, ugyanakkor hűvös (8-12°C) helyen kell teleltetni. Ha túl meleg helyiségben teleltetjük, akkor hajtásai felnyurgulhatnak, elsatnyulhatnak, s leveleit is elveszítheti. A felkopaszodott vagy egészségtelen hajtásokat tavasszal vágjuk vissza tövig. A tél folyamán csak elvétve öntözzük. Időnként megtámadhatják a levéltetvek, a pajzstetvek, valamint a takácsatkák.