Az olasznád egy termetes rizómás évelő, mely terjedő töve miatt évről évre nagyobb területet képes beborítani. Ezt a bambuszra emlékeztető díszfüvet sokrétűen használja az ember, hiszen nem csupán dísznövényként ültetjük, hanem szélfogó, talajjavító és talajerózió csökkentő képessége miatt is, sőt manapság már a biomassza termelés szempontjából is meghatározó növénynek számít. Az olasznád - legyen szó szürkészöld levelű alapváltozatáról, vagy éppen tarka levelű fajtáiról - mindenképp struktúranövény a kertben, hiszen 3-4 méteres magasságával mindenképpen tekintélyt parancsol. A bambuszszerű szárakon ritkásan fejlődnek a hosszú, szíjszerű levelek, melyek lehetnek krémfehér csíkosak ugyanúgy, mint sárgatarkák. Előbbire példa a többnyire 'Variegata' fajtanév alatt értekesített A. donax var. versicolor, míg a legelterjedtebb sárga csíkos fajta a 'Golden Chain'. Az olasznád melegebb éghajlaton örökzöld, de nálunk jellemzően visszafagy a talajba, gyors növekedése révén azonban egy szezon alatt eléri gigászi méretét. Ősszel nyíló vöröses bugavirágzatai kevéssé látványosak, s a mi éghajlatunkon amúgy sem virágzik megbízhatóan. Tarka levelű fajtái jellemzően kompaktabb növésűek, mint az alapfaj.
Olasznád
(Arundo donax)
Gondozása
Az olasznád kifejezetten igénytelen, teljesen télálló dísznövény, mely jól meggyökeresedve a szárazságot is jól tolerálja. Talajban nem válogat, laza szerkezetű, homokos talajban ugyanúgy életképes, mint kötött, folyamatosan nedves agyagos talajban. Gyakorlatilag bármilyen átlagos kertben hosszú életű növény, feltéve, hogy napos helyre ültetjük. A kártevőkkel és a betegségekkel szemben ellenálló.
Szaporítása
Tőosztással.
Poaceae (perjefélék) > olasznád
2
Színváltozatok
Zöld, időnként krémfehér vagy sárga csíkos
Kapcsolódó cikkek
Kövess minket a Facebook-on is!
- Egynyári
- Évelő
- Rizómás
- Örökzöld
- Sziklakerti
- Alacsony
- Közepes
- Magas
- Tavaszi
- Nyári
- Őszi
- Kúszó
- Mediterrán
- Virágzó cserje
- Talajtakaró
- Árnyéktűrő
- Szobanövény