Jakabliliom

Mexikó és Guatemala sziklás hegyein őshonos, az amarillisszel közeli rokonságban álló fagyérzékeny hagymás növény, mely késő tavasszal, kora nyáron hozza érdekes formájú, feltűnő virágait. A növény középzöld színű, szalag alakú tőlevelei közül merev szárak törnek elő, s ezek végén fejlődik 1-1, 6 szirmú skarlátvörös virág, melynek közepéből hosszan kinyúlnak a porzók. Bár hagymái a fagyok elmúltával kiültethetők a kertbe, sok esetben inkább konténeres növényként nevelik, ezt az érzékeny, napkedvelő növényt. Magassága max. 35 cm.

Jó vízáteresztő képességű semleges, vagy enyhén savas kémhatású talajt, napos elhelyezést igényel. Közepes vízigényű növény, amelyet azonban sosem szabad túlöntözni. Ősszel, a levelek elhalása után a növény nyugalmi periódusba lép, ilyenkor a becserepezett hagymát szárazon kell tartani, s télen fagymentes helyen kell tárolni. Márciustól fokozatos öntözés mellett újra kihajt, de a szabadba csak a tavaszi fagyok elmúltával helyezhetjük ki. A hagymák elültetésénél ügyeljünk rá, hogy a hagyma nyaka valamivel a föld felszíne fölé kerüljön. Átültetni elég 2-3 évente, mert a növény gyökere nem viseli jól, ha bolygatják. Legyünk vele türelmesek, a jakabliliom még ideális körülmények között is csak ritkán virágzik egymást követő években. Időnként megtámadhatják a viaszos pajzstetvek.

Fiókhagymákkal vagy magról. A virágok megtermékenyítéséhez két, genetikailag eltérő növényre van szükség. A magról nevelt egyedek kb. 7 év után hoznak először virágot.