Kolorádói Medvetalpkaktusz

A télálló kaktuszok igazi ritkaságba számítanak, de az észak-amerikai fügekaktusz, avagy medvetalpkaktusz nemzetségnek létezik néhány olyan képviselője, amely képes átvészelni a hazánkat jellemző fagyos teleket is. Az egyik ilyen faj, a kolorádói fügekaktusz az USA déli államaiban, valamint Mexikóban őshonos, dísznövényként azonban gyakori világszerte. A növény szára húsos, lapos, levélszerű, barnás tüskék sokaságával borított. Bár szárai már önmagukban egzotikus látványt nyújtanak, késő tavaszi, kora nyári virágzása alatt kifejezetten díszessé válik ez a talán kissé rideg külsejű növény. Nagyméretű virágai jellemzően sárgák, középtájon sok esetben vöröses folttal, de előfordulnak teljesen baracksárga és piros virágú fajták is. A virágokat később borvörös termések követik, melyek ehetőek. 30-40cm-nél hazánkban nemigen nő magasabbra.

A kolorádói medvetalpkaktusz sok napfényt és rendkívül jó vízelvezető képességű talajt igényel. A homokos, kavicszúzalékos talajok a legjobbak számára. A növekedési időszakban viszonylag vízigényesek, a téli időszakban azonban a túl sok csapadék könnyedén gyökérrothadást okozhat. A kolorádói medvetalpkaktusz jó fagytűrő képességgel rendelkezik, de az ország hidegebb pontjain, keményebb teleken kifagyhat. Kiültetésekor részesítsük előnyben a téli hideg szelektől védett területeket. Gondozásra nemigen van szüksége, tüskéi miatt azonban tartása körültekintést igényel.

A növény zöld részei könnyen eresztenek gyökeret. A levágott dugványokat legalább egy hétig ne ültessük el, különben rothadásnak indulhat.