Évelő Krizantém

A krizantém görög eredetű neve aranyvirágot jelent, és már az ókorban is jelentős kultusza volt, főleg Kínában, ahol elsősorban a magányosság, a nyugalom és a szépség szimbóluma volt. Később Japánban is olyannyira megkedvelték, hogy az ország címerét díszítették vele, s az uralkodók trónusa mai napig a híres Krizantém trón. A krizantém virágzása mindenképp a tél közeledtét jelzi, mivel gyakorlatilag az ősz utolsó virága, s virágzásához napi 13-14 óra sötétre van szüksége. A túlzott meleget sem kedveli; a 30 fok feletti hőmérséklet már károsíthatja. Jellemzően októberben virágzik, de takarással ez novemberig kitolható, ezért is kerül minden évben a sírokra halottak napján. Sugaras, szabályos formájú virágai a nemesítőknek köszönhetően ma már nagyon sok színben és formában pompáznak, így léteznek egyszerű és telt változatok csakúgy, mint margaréta, anemone, pók vagy pompon virágzatú fajták is, noha a kevésbé díszes fajták rendszerint jobb fagytűrő képességgel rendelkeznek. Az ősszel virágzó évelő krizantémok általában középmagasak, elágazó szárúak, tojásdad leveleik hasogatottak, sötétzöldek. Vágott virágként sokáig tartós díszt ad.

Napos, félárnyékos helyet, valamint tápdús, jó vízáteresztő képességű talajt igényel. Jó, ha a talaja mindig egy kicsit nyirkos. Öntözéskor ügyeljünk rá, hogy a növény leveleit ne érje víz, mert könnyen megbetegszenek.

Dugványozással vagy tőosztással.