Tollborzfű

Ez az érdekes nevű, bokros növekedésű évelő díszfű impozáns látványt nyújt nyár végére kifejlődő arasznyi kalászaival, melyek ívesen bókolnak az elhajló szárakon. Nagyon jól mutat szoliterként a zöld füvön, de ültethetjük kiegészítőként más nyári virágok mellé is, ha van hozzá elég helyünk. A növény dekoratív, kimondottan selymes tapintású, hengeres bugái világos vagy bíborszínűek, s télen is a szárakon maradnak érdekes kontrasztot adva ezzel a kertnek. Vékony szálas levelei fajtától függően zöldek, de akár sötétlilák is lehetnek. Bár a tollborzfű tavasszal viszonylag hamar kihajt, igazán csak a meleg idő beálltával indul növekedésnek, kalásza pedig ősz közepére érleli meg a magokat, mikor már fényes közép-zöld levelei már arany-barnára színeződtek. Mivel a növény kifejezetten dús habitusú, és jellemzően eléggé meghajlik, sok teret igényel, ezt mindenképpen figyelembe kell venni az ültetésénél. Virágzása augusztus-szeptemberre esik, de kalászai az elvirágzást követően is mutatósak maradnak. Magassága 70-120 cm.

Napos vagy félárnyékos fekvést, átlagos jó vízáteresztő képességű talajt igényel. Vízigénye közepes. Az elszáradt ágakat kora tavasszal kell a föld fölött kb. 5 cm-re visszavágni. 4-5 évente nem árt némileg megritkítani. Ültetési távolsága 60-90 cm. Mivel némileg fagyérzékeny, télen nem árt lombbal takarni a tövét.

Tőosztással vagy magvetéssel.