Pompás Teleki-virág

Ez a gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár nevét viselő növény maradványfajként hazánkban is előfordul, elsősorban hegyi erdők, patakpartok mentén. A kicsiny Telekia nemzetségbe mindössze két faj tartozik, a hazánkban védett T. speciosa, valamint az olasz Elő-Alpokban előforduló, lényegesen kisebb termetű T. speciosissima. A pompás Teleki-virág egy rizómával terjedő, termetes évelő, melynek merev szárait ritkásan borítják a nagyméretű, kétszeresen fogazott, érdes textúrájú levelek, melyek fölött a nyár második felében sátorozó virágzatban nyílnak a jellegzetes fészkes virágzatok. A sárga árnyalatait felvonultató virágzatokat keskeny szálas nyelves virágok díszítik, mely miatt megjelenése leginkább egyes peremizs fajokra (Inula spp.) emlékeztet. A pompás Teleki-virág lágyszárú, ennek ellenére mérete időnként még a 1,5m-t is meghaladhatja.

Nem kifejezetten igényes növény, mely kedveli a félárnyékos fekvést, de tolerálja a napot is, feltéve, hogy talaja sosem szárad ki. Vízigénye közepes, árnyas helyen elviseli a rövidebb szárazabb időszakokat, de alapvetően az üde, nyirkos talajokban fejlődik jól. Sokféle talajban életképes, de mindenképpen fontos annak jó vízelvezető képessége. Magas termete miatt szélnek kitett helyen karózást igényelhet. A csigák és meztelencsigák időnként károsíthatják.

Tőosztással, valamint magvetéssel.