Gyors növekedésű, tetszetős lombhullató fa, melynek laza lombkoronája nem ad mély árnyékot. Háromszögletű, fűrészes szélű levelei tavasszal hamar kihajtanak, ősszel pedig egyöntetűen sárgára színeződnek. Fiatalon törzse világosbarna, ám később már látható a fa igazi jellegzetessége, a sima fehér lehámló kéreg, mely idős korában feketévé válik. Kora tavasszal a levelek megjelenésekor megannyi zöldessárga barka is díszíti a fát, melynek koronája idősebb korában szélesebbé és némileg lecsüngő habitusúvá válik. Végső magassága kb. 8-15 m. Kisebb csoportokban ültetve ligetes, természethű hatás teremthető vele.
Több díszfaként árult, nemesített fajtája is van, pl. a szeldelt levelű 'Dalecarlica', a bordó levélzettel rendelkező 'Bíbor' vagy a 'Youngii', mely utóbbi kifejezetten alacsony növésű, bókoló habitusú fajta, melynek végső magassága mindössze kb. 5m.
Közönséges Nyír
(Betula pendula)
Gondozása
Fényigényes fa, mely csak szabad térállásban fejlődik ki teljes szépségében. Talajban nem válogatós, és elviseli az erős fagyokat is. Jól tolerálja a szennyezettebb városi levegőt is, és betegségekre, kártevőkre se túl fogékony, noha időnként problémát jelenthetnek a levéltetvek, illetve a növényevő darazsak csakúgy, mint a levélfoltosodás vagy a levélrozsda. Nagy szárazságban és hőségben a fiatalabb példányokat nem árt időnként öntözni.
Szaporítása
Félfás dugványokkal, bujtással vagy magról.
Betulaceae (nyírfafélék) > közönséges nyír
2
Színváltozatok
Lombja zöld vagy sötétbíbor, barkái zöldessárgák
Kapcsolódó cikkek
Kövess minket a Facebook-on is!
- Egynyári
- Évelő (Fa)
- Hagyma / Gumó
- Örökzöld
- Sziklakerti
- Alacsony
- Közepes
- Magas
- Tavaszi
- Nyári
- Őszi
- Kúszó
- Mediterrán
- Virágzó cserje
- Talajtakaró
- Árnyéktűrő
- Szobanövény