Az őszvégi, valamint a téli hónapok alatt fokozottan előtérbe kerülnek a lomblevelű örökzöldek, mivel struktúrát adnak a kertnek, amikor a legtöbb lombhullató növényünk éppen pihenőidőszakát éli. Az egyik ilyen növény a változékonylevelű illatcserje, mely egy Kelet-Ázsiából származó örökzöld cserje, melynek magyaléhoz hasonló tüskés lombja igazán jól illik a hűvös hónapok hangulatához. Csakúgy, mint a magyal esetén, a cakkos, éles szélű levelek inkább fiatal korban, illetve a bokor alsó részén fejlődnek, míg az idősebb példányokon és a cserje magasabb ágain többnyire egyszerű, ovális levelek fejlődnek. Fényes lombja mellett további értéke ennek a díszcserjének, hogy virágzása legtöbbször az ősz második felére esik, s noha apró fehér virágai nem kifejezetten mutatósak, édes, parfümszerű illatuk már távolról is érezhető. Az illatcserjék kétlakiak, így hím- és nőivarú példányok egyaránt szükségesek a megtermékenyítéshez, melynek eredményeként némileg hamvas, kékesfekete ovális termések követik a virágzást. Az alapfaj sötétzöld levelekkel rendelkezik, de léteznek sárgacirmos (pl.
'Goshiki'
), illetve sárgával vagy krémfehérrel szegélyezett levelű változatok is (pl.
'Aureomarginatus'
,
'Variegatus'
). Mérete hazánkban ritkán haladja meg a 1,5-2 métert.