Páfrányfenyő

Egyike Földünk legősibb, máig fennmaradt növényfajainak, mely nemzetségének utolsó faja. Ez a Kínából származó lombhullató fa már évezredek óta nagy jelentőséggel bír a kelet-ázsiai népek életében. Magjait különleges alkalmakkor fogyasztják, leveleit pedig gyógyászati célokra használják, mivel a belőlük készített kivonat értágító, anyagcsere fokozó, illetve antioxidáns hatású. Maga a növény lassú növekedésű, melynek végső magassága a 20-25m-t is eléri, s érdekessége, hogy léteznek hím- és nőivarú egyedek egyaránt. Kertészetekben legtöbbször hímivarú egyedekkel találkozhatunk, mivel a nőivarú példányok sárgás termései kellemetlen illatot árasztanak. Rendkívül értékes növény, mely jól tolerálja még a szennyezett városi levegőt is, s jellegzetes legyezőformájú leveleinek őszi elszíneződése is kellemes látványt nyújt. Extrém tűrőképességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 6 példánya csodával határos módon túlvészelte az 1945-ös hirosimai atomkatasztrófát a robbanás 1-2km sugarú körzetében. Ezek a fák, melyek köré templomokat építettek még ma is élnek, s évről évre sokak zarándokhelyéül szolgálnak.

Viszonylag igénytelen díszfa, mely legjobban napos helyen fejlődik jó vízáteresztő képességű talajban. Bár a kifejlett példányok már elég szárazságtűrőek, az első 3-5 évben még gondoskodjunk arról, hogy földje folyamatosan nyirkos maradjon. Betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló.

Félfás dugvánnyal vagy magvetéssel.