Kerti Kakasmandikó

A kakasmandikók nem tartoznak a könnyen nevelhető növények közé, mivel nehéz megteremteni a számukra ideális környezetet. Természetes környezetükben elsősorban mély termőrétegű lombhullató erdők aljnövényzeteként fordulnak elő, többnyire patakok, források közelében, ahol a talaj egész évben nyirkos marad. Bár minden faj igényli ezeket a speciális körülményeket, egyes fajai és fajtái viszonylag jól alkalmazkodnak a számukra kevésbé ideális körülményekhez is.
Ilyen kertészeti változat a 'Pagoda', melyet az E. tuolumnense és az E. californicum 'White Beauty' keresztezésével hoztak létre. Előbbitől virágainak sárga színét, utóbbitól virágainak barnás-vöröses mintáját és leveleinek márványos mintázatát örökölte. A 'Pagoda' egy viszonylag erőteljes növekedésű hagymás évelő, mely a tavasz első felében kevés fényes, időnként bíbormintás levelet fejleszt, melyeket néhány héttel később követnek a magasba emelkedő virágszárak, melyeken többnyire 1-4 virág fejlődik. Április-májusban nyíló kénsárga virágainak bókoló habitusa, valamint lepelleveleinek visszahajlása rendkívül kecses megjelenést kölcsönöz ennek a dísznövénynek, melynek érdekessége, hogy a virágok belsejében lévő körkörös minta az öregedéssel fokozatosan fakul.
Ez a kakasmandikó változat 15-35cm-es magasságával elsősorban természethű, ligetes kertészekben, árnyasabb sziklakertekbe aljában mutat igazán, különösen nagyobb csoportokban ültetve.

Mindenképpen óvni kell a széltől és a hosszantartó közvetlen napsütéstől, mivel levelei könnyen megégnek, ugyanakkor a mélyárnyékot sem tolerálja. Legjobb, ha olyan lombhullató fák alá ültetjük, melyek elegendő fényt engednek be a növekedési időszakban, de árnyékot biztosítanak olyankor, amikor a növény a nyár folyamán visszahúzódik hagymájába. Tartsuk azonban észben, hogy a fák gyökerei rendkívül sok vizet vesznek fel a talajból, amit csak rendszeres öntözéssel pótolhatunk. A 'Pagoda' mély termőrétegű, humuszban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt igényel, melyet egész évben nyirkosan kell tartani, jóllehet a nyári időszakban elviseli a szárazabb körülményeket, de ekkor se hagyjuk talaját teljesen kiszáradni. A betegségekkel szemben ellenálló, de a meztelencsigák károsíthatják.

Sarjhagymák szétosztásával az ősz folyamán. Hosszúkás hagymáit ültessük kb. 10cm mélyre. Jó, ha tudjuk, hogy a hagymáit még a pihenőidőszakban sem szabad sokáig tárolni, mivel könnyen kiszáradnak.