Harangvirág

(Campanula)

A hazánkban nevelt harangvirág fajok őshonos élőhelye többnyire a Kaukázus és a Balkán-félsziget. Nevét egyszerűen a latin Campa szóból kapta, ami harangot jelent. Ez a virág, amely a kék, a lila, a fehér és a rózsaszín árnyalataiban pompázik tulajdonképpen a nyár egyik előhírnöke, és értékes dísze lehet minden kertnek és virágágyásnak. Levelei lándzsa vagy szív alakúak, gyakran szőrösek, érdes tapintásúak. A magasabb termetűek, mint a baracklevelű harangvirág (C. persicifolia), a csomós harangvirág (C. glomerata), a kányaharangvirág (C. rapunculoides) vagy a széleslevelű harangvirág (C. latifolia var. macrantha) a nyár elején virágzanak és jól kombinálhatók rózsákkal, sarkantyúfűvekkel, margarétákkal, de akár egy-egy ágyás kiemelt helyén is viríthatnak. E fajok virágfüzérjei vágott virágnak is igen alkalmasak. Az alacsonyabb fajokat, mint pl. a kárpáti harangvirág (C. carpatica), a balkáni harangvirág (C. poscharskyana) vagy a dalmát harangvirág (C. portenschlagiana), amelyek kb. 20cm magas, virágos párnát képeznek, falmentén vagy sziklakertben, ill. szegélyvirágként vagy balkonládába célszerű ültetni.

Gondozása

Míg a magasabb fajok általában a napos helyeket kedvelik jobban, addig az alacsonyak félárnyékban is szépen virágoznak. A talajjal szemben nem túl igényesek, de a túl sok víz kárukra van. Betegségekkel szemben ellenállóak, de a csigák és meztelencsigák időnként károsíthatják őket.