A tavaszi megújulás és virágözön nemcsak a megannyi hagymás és évelő növény szépségében teljesedik ki évről-évre, hanem legalább annyira a virágzó cserjék színpompájában is, ezért érdemes a kertünket úgy megtervezni, hogy mindenképp legyen belőlük néhány példány akár szoliterként, akár a sövény részeként. Míg a sok kistermetű hagymás inkább a kerti utak szegélyeként, fák alatt, vagy esetleg a gyepben elszórva kelleti magát, addig a virágzó bokrok inkább szemmagasságban díszítik a kertet... [bővebben]

Közép-Európában igen elterjedt kora tavasszal nyíló hagymás növény, melynek bókoló fehér virágai némileg a hóvirágra hasonlítanak. Ez a kedves, hazánkban védett növény a természetben leginkább ártéri erdők aljnövényzetében fordul elő, ahol üde virágos szőnyeget alkot még jóval a lombfakadás előtt... [bővebben]

A kora tavaszi virágzású, apró termetű hagymás növények mellett a hunyorok (Helleborus sp.) azok az évelők, melyek elsőként színesítik a kertet virágaikkal. Nagy előnyük, hogy még jóval a rügyfakadás előtt hajtanak ki, és akkor nyitják különleges színekben pompázó, bókoló kerekded szirmaikat, amikor még igen kevés látnivaló akad, amin megakadhatna a szemünk a sivár téli időszak szürkeségében.

[bővebben]

A kosborfélék, vagy másképpen orchideafélék családja a növényvilág egyik legfigyelemreméltóbb és legnagyobb fajszámú csoportja, mely csaknem minden szárazföldi élőhelyen előfordul, s igen nagy változatosságot mutat mind életmódjuk, mind külsejük, mind szokatlan, vagy éppen meghökkentő formájú virágaik tekintetében. Az orchideák közül a fán vagy sziklákon élő, úgynevezett epifiton életmódot folytatók rendelkeznek a pompásabb, feltűnőbb virágokkal, melyek közül jó néhány ma már Európában is ismert, sőt az évek során termesztett dísznövénnyé lépett elő... [bővebben]